Kutatások
Tény, hogy az európai lakosok várható életkora emelkedik.
Tény, hogy Európa népessége idősödik, ezért egyre több lesz a középkorú és szeniorkorú fogyasztó.
Tény, hogy a legtöbb márka nem tud érdemben kommunikálni az 50 év feletti korosztályhoz annak ellenére, hogy talán a legerősebb vásárlóerőt képviselik.
Tény, hogy a középkorú magyar social media felhasználók száma dinamikusan nő. A közösségi platformok egyre erősödő online piactérként is működnek, tehát a potenciális vásárlói itt is jelen vannak.
Mutatok két adatot:
A 45+ – 65+ éves magyar facebook felhasználók száma:
1.821.000 fő
(2018. 08. havi adat. Forrás: facebook)
A 45+ – 65+ éves magyar Instagram felhasználók száma:
276 000 fő
(2018. évi adat. Forrás: facebook)
Amikor együtt dolgozunk, valamennyi kérdésre tényalapú választ adok:
- Mit pakol egy vásárló a kosarába?
- Milyen vásárlóerőt képviselnek az egyes korosztályok?
- Milyenek az egyes célcsoportok vásárlási szokásai?
- Milyen értékesítési csatornákon keresztül tudja elérni a célcsoportját?
- Milyen tartalmakat fogyaszt a célcsoportja?
- Milyen kreatív megoldásokat használhatna a vásárlói elérésére?
- Milyen vásárlói élményekre vágynak az eltérő korosztályok?
Ma már nem az általános kérdésekre keressük a válaszokat az utca emberétől. Sokkal fontosabb, hogy megismerje a vásárlói viselkedését és a márkáról alkotott véleményét.
Azért fogja imádni ezt a módszert, mert valóban a márkájáról szól.
Nem általános összefüggéseket vizsgálok, nem általában a piacra vetítve mondok véleményt, hanem a márka kommunikációs csatornáit térképezem fel, megszólítom a vásárlóit, elemzem az elért eredményeit. A kutatás a márkára fókuszál és azokra a körülményekre, ahol és ahogyan megjelenik.